Amanda barátnőjének a barátnője, aki sokkal jobb az ágyban, mint bármely vékony nő, a bárnál áll és bort rendel. A pultos a dekoltázsát nézi, miközben próbálja levetkőzteni az üveg nyakáról a műanyagot. Amanda mellé lép, int, hogy egy ugyanolyat kér, majd felteszi neki azt a kérdést, ami immáron két perce nem hagyja nyugodni...
"Ha a gebék csak arra az egyetlen dologra képesek, hogy széttegyék a lábukat, ha egy idegen méltónak tartja őket rá, miért szánalmasak ők, ha te pont ugyanezt akartad csinálni azzal a díszfasszal?" - hangzik el a mondat, majd pedig Amanda kifizeti mindkét piát. Kvázi vezeklésként, amiért megdönteni készül egy csodálatos elméletet. A válasz persze egyáltalán nem lepi meg...
"Azért mert kifulladtam. Mert belefáradtam a sok elcseszett idiótába, a süketelésbe, a jópofizásba, a dugni akarásba és a megfutamodásba. Azt gondoltam, ha lesüllyedek a nyavalyás pöcsfejek és a nyeszlett kis kurvák szintjére, akkor előbb célba érek. De nem jött be" - veti oda a lány, majd nagyot húz az öblös borospohárból.
Miért teszed ezt magaddal? Ez a gondolat forgolódott Amanda fejében, de végül úgy döntött, nem mondja ki, hiszen úgyis tudja a választ. A türelmetlenül várásban és a reménytelen reménykedésben ugyanis ő is nagy mester volt. Már épp eszébe jutott volna Milán legutóbbi akciója, de szerencsére a gondolat nem ért célba az agyában, mert a beszélgetőpartnere közbeszólt.
"Dohányzol?" - tudakolta. "Nem, de kimegyek veled elszívni egy szálat..."
Ezzel kinn is teremtek a pubból, megcsapta arcukat a friss, esti szellő, kattant a Zippo, a titkokkal teli nő arca pedig egy pillanatra elsárgult a lángtól. Nem kellett faggatni, magától kezte a felsorolást, milyen pocsék randijai voltak az elmúlt egy hónap leforgása alatt.
1. A kőgazdag lenyűgözős
Egy istentelenül nagy, és vélhetően méregdrága verdával érkezett. Akkorával, mellyel négy kört kell menni a háztömb körül, melyben az a faszlóbáló étterem van, amit ő választott ki, csak mert nincs a közelben akkora parkolóhely, ahová biztonsággal befarolhat. Kinyitja a kocsiajtót az esőben, ahogy tette ezt a ház előtt is, és biztosít arról, hogy a grandiózus virágcsokrot nyugodtan hagyjam bent az autóban. Negédesen eszi az ötezres kacsát, felfesti a csodálatos jövőt, nem iszik, mert vezet, és a lépcsőfeljárón sem csókol meg, mert úriember. Második randit egyeztet egy szar estére, ahol ő is fáradt és én is, megnézünk egy pocsék filmet, elbeszélünk egymás mellett a plázából hazafelé, megcsókol, majd pedig örökre eltűnik.
2. A joghallgató
A tinderen jogász, az életben azonban hamar kiderül, van még hátra pár félév, egy-két vizsga, egy szakdoga, egy diplomavédés és egy nyelvizsga, de amúgy jól áll a doktor úr. Laza, fröccsözős estére invitál, busszal jön, hogy borozhasson, majd nem iszik, mondván, alkoholmentes hónapot tart. Lehet, hogy ez olyan, mint a nőknél a léböjtkúra... Én azért csak kikérem a rozét, ha már azért jöttem, és mert úgy vélem, az a terve, hogy némileg leitasson. Elrepül az idő, az utolsó troli a végállomáson pihen. Felülünk, mert amúgy ubereznék, de magammal vinni nem akarom, otthagyni a hidegben meg nem lenne pofám. Négy megállót megyünk és soha többé nem látjuk egymást.
3. A kutyabarát
Elődeivel ellentétben nem választ helyet. Nem találja ki, hova menjünk, nem foglal asztalt, rám bízza a dolgot. Ennek is megvan a varázsa, elvégre szeretek és tudok is dönteni, így rábökök egy hangzatos helyre a Körúton. Azt kérdi, kutyabarát-e. Nem tudom megmondani, de azt sugallom, hogy inkább ne hozza a kis szőröst az első találkozóra. Felötlik bennem egy Szex és New York epizód, amikor Carrey azt mondja, aki nem bír el egy rendes kutyával, az egy rendes nővel sem fog. Mivel én egy rendes nő vagyok, neki pedig tacskója van, nem hoz akkora meglepetést az este.
4. A vendéglátós
Olcsó helyre visz, de olyanra, ami közel van a lakásomhoz. Ő azt gondolja, gyorsan hozzám érünk, én pedig azt, hogy hamar hazamehetek, ha pocsék a randi. Kiderül, hogy a vendéglátóiparban való munkát nem úgy kell ám érteni, hanem máshogy. Vendéglátás ugyanis a személyszállítási iparágban is dívik, és ő éppen ezen a területen tevékenykedik. Ezektől eltérő szavakat használ, amikor kiderül, hogy két főváros (a magyar és a cseh) közti vasútvonalon árul szendvicset a büfékocsiban. Ki vagyok én, hogy ítélkezzek, ha boldog közben és fizteni tudja a számláit, valamint az italom, akkor lelke rajta. Az persze szánalmas, hogy rohadt csehek annyit nem tudnak megtanulni magyarul, hogy sonka és párizsi, ezért aztán mindig neki kell kitalálni, hogy mit kérnek. Tényleg döbbenet...
5. A szuperintelligens
Pizzázni hív, ami meglep. A korábbi találkozók alkoholos íve után visszatérünk az evéshez. Nem puccos hely, inkább férfiaggyal praktikusnak mondanám, hiszen árulnak egyszerre sört meg pizzát. A standard randitémákat otthon hagyjuk, helyette az aktuálpolika, a sajtóhírek, a ki- és bevándorlás, az adóreformok és a tömegközlekedés korszerüsítése kerülnek előtérbe. Két korsó után sokkal okosabbnak érzem magam, elvégre brillíroztam, mindenre jól reagáltam, képben voltam és palléroztam az elmém. Óriási csalódásként ér, amikor Mr. Entellektüel felteszi a kérdést, hogy akkor elmehet-e belém...
Vissza - 24. rész Tovább - 26. rész
Most kezdem, irány ez első rész!
