23

Csalárd fondorlatok (23. rész)

0 Komment
0 Reblog

Amanda autója volt az egyetlen, amelyik az éjszaka közepén kettészelte a ködöt az Erzsébet hídon. A város szinte üres volt, a lámpák sárgán villogtak, tompa fények mutatták számára az ismereten utat. Még mindig nem tudta, Milán hová viszi, de annak pontosan tudatában volt, hogy egyre távolabb kerül az otthonától. Ráérősen váltogatta a rádióállomásokat, a férfi ugyanis nem akarta felfedni úti céljukat.

Elölről kezdem a Szexpázsit blog történetét!

book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázás

Amikor újra ismerős útszakaszhoz értek, Amanda egy pillanatra azt hitte, Milán az irodájukba viszi. Eszébe jutott az a nyáresti, borozós éjszaka, amikor a balul sikerült Roland-randit követően elaludt az ölében a tetőn. Most azonban kicsit hideg lett volna egy tetőtéri kiruccanáshoz. Nem is fordultak be a munkahelyük utcájába, hanem kikeveredve az Andrássy útra a Hősök tere felé vették az irányt. A lány imádta ezt a környéket. Szerette, ahogy egyre kijjebb érve a magas házak fokozatosan páremeletes palotákká változnak, és hogy a szűk, pesti utcácskák széles sugárutakká nyílnak. Az egyik ilyenbe fordult be Milán, majd nem sokkal később leparkolt egy méretes, fekete vaskapu előtt.

- Megjöttünk – dörmögte és kivette a kulcsot a zárból, de nem szállt ki.
- Hol vagyunk? – próbálkozott a lány.
- Otthon. Mondtam, hogy hazaviszlek – mosolygott Milán, Amandát azonban ekkor elfogta a páni félelem.

Hirtelen nem tudta, mit keres Milánnál. Parázott felmenni a lakására, megismerni, hogyan él, és egyáltalán vele lenni. Nála tölteni az éjszakát úgy, hogy nem léphet le hajnalban egyetlen szó nélkül, ahogy tette ezt legutóbb. Ezt egyébként sem csinálhatta volna meg újra a férfival. Milán kiszállt, és kivette a hátsó ülésről a sporttáskáját is. A lány nem mozdult az anyósülésről, mert azon töprengett, hogy is húzhatná ki magát ebből a helyzetből. Mert oké, hogy Milán a lakására hozta, de ő éppen két nappal ezelőtt hagyta ott egy hotelszobában, mely tettére azóta sem adott magyarázatot. Ha meg is bánta, hogy akkor nem maradt, tudta, hogy Szeréna létezése, valamint a Milán személyiségét és életét átfogó bizonytalanság miatt egész biztosan ugyanígy cselekedne, ha valamilyen varázslat folytán újraélhetné azt a bizonyos estét.

book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázás

Most azonban nem akart Szerénán agyalni. Gondolta kivár, és rábízza magát, ahogyan tette ezt akkor is, amikor kezébe adta a kocsija kulcsát, és így egy időre az életét is. Tudta, hogy Milánnál volt a hazai pálya előnye, így elhatározta, most az egyszer csak úgy hagyja, hogy megtörténjenek vele a dolgok. Kinyitotta az ajtót, majd miután megcsapta az arcát a hideg, csípős levegő, szorosabbra húzta magán a kabátot. Szó nélkül indult meg a kulcsa után a zsebeiben kutakodó férfi felé. Egy pillanatra még visszanézett a kocsijára, hogy lássa, ahogyan a riasztógomb megnyomására felvillannak a napsárga fényszórók fényei. Ekkor vette észre, hogy egy női alak áll az út túloldalán, és meredten bámulja őket.

A kocsik közül felbukkanó lány lomhán indult meg feléjük. Néma lépteit Milán nem hallhatta, Amanda azonban nem tudta levenni róla a szemét. Lassan kortyolt bele a kezében lévő borba, melyből miközben átjött az úton, kiitta az utolsó cseppet is. Amanda tudattalanul lépett egyet hátra és közelített kicsit Milán felé.

- A vén nyanyák tíz után állandóan zárják a kaput – magyarázta a férfi, de csak a hatalmas csattanásra fordult hátra.

Szeréna ugyanis, amikor megfelelő közelségbe ért, Amanda lökhárítójának csapta a kezében lévő üveget. A palack egy hangos robbanással darabokra hullott, a riasztó visítani kezdett, Szeréna pedig artikulálatlan, üvöltő hangot adott ki. Amanda összerezzent és nagyon megijedt. Milánra nézett, remélve, hogy a férfi megvédi majd, ő azonban az exe felé indult meg. Lassan ment Szeréna irányába, nehogy az ittas lány ismételten valami butaságot csináljon. Amint a harsogó hang véget ért, így szolt hozzá:

- Mit keresel itt? – szegezte volt szerelmének a kérdést.
- Téged vártalak – szipogott Szeréna.
- Mit akarsz?
- Nem volt kulcsom.
- Mert már nem laksz itt Szeréna. Elköltöztél, nem emlékszel? – próbált higgadt maradni Milán.
- Igen, de itt vannak a cuccaim.
- Mik vannak itt? – faggatta a férfi, közben pedig odaért hozzá.
- Hol voltál? – kérdezte Szeréna.
- Edzettem.
- Vele?
- Nem. Ettünk.
- Nekem még itt vannak a ruháim. Nem akarom, hogy ő ott legyen a dolgaim között – erőszakoskodott, és lerázta magáról Milán kezeit.
- Nincs már itt semmi, ami a tiéd.
- Felmehetek?
- Nem Szeréna, nem jöhetsz fel – utasította el a férfi.
- De muszáj bejutnom a cuccaimért.
- Jól van – adta fel végül a küzdelmet Milán, majd hátat fordítva Szerénának az elképedt Amandára nézett.
book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázásMegkerülvén őt, újra a kapuhoz ment, elfordította a kulcsot a zárban, majd betessékelte Szerénát. Amint a nő belépett, Milán Amandához fordult, aki mozdulatlanná dermedve nézte végig az iménti jelenetet.

- Ezt most el kell intéznem – kezdte a férfi. – Csak pár perc az egész. Megvársz? – kérdezte, de Amandának nem jött ki hang a torkán. Megérintette Milán kezét, de csak azért, hogy kicsavarhassa belőle a slusszkulcsát.

Csak nézett utánuk, ahogyan ketten egymás mellett lépdeltek fel azon a pár bejárati ajtóhoz vezető lépcsőfokon. Amint beléptek, és becsukták maguk mögött Milán lakását, Amanda a kocsijához rohant. Beszállt, és anélkül, hogy visszaállította volna a férfi által korábban elmozdított ülést és a tükröket, beletaposott a gázba. Pontosan nem is tudta, hogy hol van, csak azt, hogy a lehető legeslegmesszebbre akar kerülni onnan. Amint ismerős terepre ért, kibuggyantak a könnyei.

book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázás

Olyan irracionális és groteszk volt ez az egész helyzet, hogy hirtelen minden feszültség ilyen formájában próbált távozni a szervezetéből. Az elcseszett balatoni hétvége, kezdve Szeréna törölközős látogatásával, majd Roland teraszos tétovázásával, és a Milánnak adott pofonnal, végül pedig a tőle való meneküléssel. Miközben félreállt, eszébe jutott Káté is, hogy milyen szeretettel nézett rá vasárnap délután, amikor felébredt az ágyában, pedig valójában egy másik férfi elől futott oda hozzá. Bevillant a cég új projektje, amiből csak őt felejtették ki, majd a gyönyörű Nitca is, akinek már a gondolatától is izgalom futott át a testén. Majd pedig ráeszmélt, mi is történt percekkel ezelőtt, pár utcányira onnan, ahol most áll. Hogy Szeréna ki tudja mióta Milán háza előtt rejtőzködött, ivott, majd pedig kárt tett a kocsijában. És hogy a férfi ahelyett, hogy elhajtotta volna, őt vitte fel a lakására. Zokogása nem tartott sokáig, de hirtelen nagyon jó volt kiengedni a gőzt és a felgyülemlett feszültséget. Megtörölgette a szemeit, majd újraindította a kocsit és elindult hazafelé.

Úgy tervezte, értesíti Reginát a történtekről, mivel azonban a barátnője már a kaland előtt sem vette fel a telefonját, úgy döntött, nem ír neki. Hazaérve azonnal elnyomta az álom. Remélte, hogy a szokásos keddi nagymeeting előtt lesz majd alkalma beszélni a barátnőjével. Legnagyobb megdöbbenésére azonban a lány nem ment be reggel, Jutas pedig csak annyit tudott, hogy rosszul lett, ezért csak később ér be dolgozni. Amanda kicsit aggódott, de mivel Regina továbbra sem volt elérhető, azt gondolta, egész biztosan csak elaludt, a főnöknek pedig megpróválja beadni neki a betegség sztorit.

Egyedül ücsörgött hát a konyhában. Tíz perccel a megbeszélés előtt Nitca szökkent be a szobába, magával hozva isteni szappanillatát.

book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázás

- Szia Amanda – üdvözölte széles mosollyal.
- Hello!
- Minden oké? – kedveskedett kérdésével a drága gyermek.
- Igen. Én csak nagyon, nagyon megijedtem. 

Amanda nem tudta, miért ezt a választ adta. Valószínűleg annyira szerette volna elmesélni Reginának a tegnap éjszakát, hogy hirtelen megfeledkezett róla, az orosz gyakornoklány érdeklődik a hogyléte felöl.

- Ó. Tudok esetleg valamiben segíteni? – próbálkozott Nitca, de Amanda anélkül, hogy ránézett volna, nemet intett a fejével. Ekkor azonban nagyon furcsa dolog történt.

book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázás

Nitca letette a pultra a méretes teáscsészét, és megindult Amanda felé, aki továbbra is mozdulatlanul állt, kávét szürcsölt és a földet nézte. Amikor meglátta, hogy a fiatal lány egyenesen felé tart, rámosolygott, de nem mozdult meg. Csak nézte, milyen elbűvölő kecsességgel közelít, és figyelte, ahogy a nyakláncai minden egyes lépésekor a melléhez csapódnak. Nitca már nagyon közel járt hozzá, amikor végre leengedte a kezeit és hagyta, hogy átölelje őt. Eltolta magát a konyhapulttól és érezte, ahogy Nitca összefonja két karját a nyaka körül, arcát pedig az övéhez érinti. Önkéntelenül nyúlt a vékony test után, és furcsállta, hogy élvezi a hirtelen tett gesztust. Átkarolta, és a csípőjénél fogva kissé maga felé is húzta a formás testet. A lány a haját érintette, miközben így szólt:

- Nem akarom, hogy félj. Hidd el, hogy semmitől sem kell félned!

book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázás

Amanda nem válaszolt. Minden idegszálával arra koncentrált, hogy az utolsó pillanatig kiélvezze, hogy hozzáérhet Nitcához. A lány lassan engedett az ölelésből, és döbbenetes magas sarkain lassan távolodni kezdett tőle. Szélesen mosolygott és hosszú karjait pár másodpercig még Amanda vállain pihentette. Ezt követően felkapta az asztalra helyezett bögréjét és anélkül, hogy bármit is töltött volna bele, kiment a konyhából.

Amanda bágyadtan nézett utána és azon kapta magát, sajnálta, hogy a kis gyakornoklány elment és otthagyta. És akkor megértette. Rájött, hogy így éli az életét Nitca Dejneka. Hogy ennyire nem fél semmitől. És felfogta, hogy mostantól neki sem szabad. Ha másért nem is, legalább azért, hogy egy kicsit olyan legyen, mint ő. Igen. Pontosan olyan, mint Nitca.

book Szexpázsit Milán éjszaka bor Szeréna ölelés sírás könny kocsikázás

Vissza - 22. rész               Tovább - 24. rész 
Most kezdem, irány ez első rész!

18

Hibás vagyok, pont, mint te (5. rész)

0 Komment
0 Reblog

"Jó, írt egy pontot. Na és? Nem fogok válaszolni rá. Minek írjak neki? Pár perc és muszáj lesz látnom. Kedden reggel vezetői érteezlet, vagyis képtelenség lesz elkerülni. De mégis csak pontot írt. Nem bocsit vagy sajnálomot. Nem kezdett el megint engem hibáztatni, hogy én voltam a hülye. Ez egy pont a fenébe is, és ezt igenis komolyan kell venni...
Milán vacsora botrány rizs kolléga Roland könny szexpázsit A pont book
Amanda és Milán pontjának története volt. De ahogy köztük minden, természetesen ez is csak egy szomorú mese volt, egy a sok közül. Sírós, szenvedős és értelmetlen, mint minden, ami velük esett meg. Pár hónappal ezelőtt a cégük adott egy kisebb vacsorát, ahol nagyjából húsz embert láttak vendégül. Mint oly sok mást, Jutasnak sikerült ezt is a PR tevékenységek közé sorolnia, így a szervezés oroszlánrésze Amandára hárult. A menü kitalálásától kezdve, a kaja beszerzésén és a programok kiötlésén át, egészen a helyszín kiválasztásáig és persze a találkozó levezényléséig. Az este tökéletes is lehetett volna. Még Roland is eljött, akivel Amanda korábban egy konferencián flörtölgetett. Minden jól alakult, csak sajnos Milán is ott volt.


Háronegyed tízre a vendégek közül már csak öten maradtak, Jutason és Milánon kívül Regina, Janka és Amanda tartották a frontot. Jól fogyott a pia, a vodka mellett pedig különösen nagy sikernek örvendett Regina felsője is. Vagyis inkább az, hogy nem volt rajta melltartó. Jutas osztogatta ugyan az őrült pillantásokat, de csak nem sikerült leakadni a témáról. Csak három embert nem kötött ez le igazán. Rolandot, az ő poénjain nevetgélő Amandát és persze Milánt. Neki több sem kellett, elérkezettnek látta az időt, hogy belekössön a lányba és zrikálni kezdje. Sajnos a rizzsel való dobálás mellett döntött. Az volt a célja, hogy a szemek a dekoltázsába essenek, tekintve, hogy Amanda szerelése sem hagyott túl sok teret a képzeletnek. Ez azonban csak nagyon rövid ideig volt vicces. A lány amúgy is nehezen kezelte Milánt, és annak cselekedeteit, másrészt pedig mindenki kellően fáradt és ittas volt már ahhoz, hogy ez a gyerekes játék totális kudarcba fullassza az egész vacsorát. A sokadik céltalan rizsszem után Amanda és az italból merített merészsége közösen úgy ítélték meg, elég ideig tűrték, hogy Milán csesztesse és céltáblának használja őket. Úgy döntöttek, hogy egy összeragadt, pár centis rizsgolyó Milán nadrágján is igen jól fog mutatni. A lány felkapta hát a tálból és hozzávágta. A szemek Milán ingén robbantak szét és elterültek az ölében. A többiek mosollyal nyugtázták, hogy végre véget ért ez az idétlen szórakozás. Janka még nyomatékosan meg is kérte őket, hogy hagyják abba a kaja szétszórását, és felhívta a figyelmüket arra, hogy ez egyébként itt nem a dedó. Milánt azonban ezzel már nem lehetett leszerelni. Sőt, olyan volt, mintha hirtelen eltört volna benne valami. Üveges tekintetéből semmit sem lehetett leolvasni. Hogy ideges lett-e, vagy elképesztően dühös, sosem derült ki. Hogy vicces akart-e lenni, vagy egyszerűen csak nem gondolta végig, hogy mi fog történni, szintén tisztázatlan.


Azóta rejtély, hogy miért kapta fel a rizses tálat, és milyen megfontolásból borította rá az egészet Amandára. Amandára, és a mellette helyet foglaló vendégükre, Rolandra. A teremben síri csend lett, erre ugyanis még Jutas sem tudott mit mondani. Milán, hogy szokásához híven elkerülje a konfliktust, diadalittasan kivonult a teremből. Mindenki az asztalhoz ugrott, elkezdték visszalapátolni a rizst az üres tálba és megtisztítani Amanda, illetve a meghívott vendég ruháit. Regina lelkesen húzogatta ki kolléganője hajából a nedves rizsdarabkákat, de amikor a másik oldalról Roland is segíteni akart, Amanda úgy érezte, feltörni készülnek a könnyei. Felállt, elnézést kért a közjátékért, és kiment a mosdóba.
Milán vacsora botrány rizs kolléga Roland könny szexpázsit A pont bookMilán egy idő után visszament a terembe, és úgy jópofizott tovább a vendégekkel, mintha semmi sem történt volna. Amanda eközben a vécében szedegette ki a hajából a szálak közzé ragadt ételdarabokat. Csak amikor Janka belépett, hogy felmérje a helyzet súlyosságát, akkor kezdtek patakokban folyni a könnyei.
Jutas azt akarja tudni, hogy lelőjük-e a bulit – mondta, és együttérzően lesöpörte a barátnője vállát.
Nem kell, hazamegyek - vágta rá és kivette a telefonját a táskájából, hogy taxit hívjon. A diszpécser szombat este lévén negyed órát ígért, amit Amanda kicsit soknak tartott, de nem tehetett mást. Nem igazán lehetett hová tenni ezt az egészet, így vigasztaló szavakat is nehéz volt találni. Némán seperték össze a földre hullott szemeket. Janka végül kinyitotta az ajtót, kilépett rajta és Milánba ütközött.
– Ez a női WC! - próbálkozott, de ezt az őrültet sem meggyőzni, sem megállítani nem lehetett. Utóbbival Janka a saját és Milán testalkatából kifolyólag meg sem próbálkozott. 

- Ne menj haza… - dünnyögte Milán elképesztően unottan, de Amanda belé fojtotta a szót. Nem fordult hátra, a tükörbe kezdett üvölteni. 
- Szar a hajam és szétfolyt a sminkem. Totál hülyét csináltál belőlem. Elcseszted az egész estét, amikor pontosan tudtad, hogy mennyit dolgoztam vele
.
Milán szó nélkül állt és csak nézte Amandát. Olyan volt, mint aki teljesen máshol jár. Semmilyen érzelem nem ült ki az arcára. 
Csak jöttem, hogy megnézzem, jól vagy-e, de már megyek is.
- Hú, de kurvára nagyvonalú itt valaki... Azt hittem azért jöttél, hogy újra megalázz. Mégis hogy lennék jól? Azonnal engedj ki! Itt a taxim. 
- Roland így is biztos szívesen megdug - kontrázott, de a lány addigra megkerülte őt és kirántotta az ajtót. Akármennyire is várta, Milán nem állította meg. A terem előtti fogasról leakasztotta a kabátját és kilépett az épületből. Roland és Regina épp a ház előtt dohányoztak, így megvárták vele a taxit. 

Mivel ez már nem az első ilyen húzása volt, Amanda nem reagált a bocsánatkérő Facebook üzenetekre. Úgy döntött, figyelmen kívül hagyja az e-maileket, és elég erős volt ahhoz is, hogy ne válaszoljon a cseten küldött meakulpázásra sem. Egyszerűen olyan abszurd volt ez az egész, hogy könnyebb volt nem is foglalkozni vele. Milán önmagához képest viszont kifejezetten kitartó volt. Amanda semmire sem írt vissza, munka közben is sikerült mindig elkerülnie őt, és szerencsére a többiek sem akartak túlságosan belefolyni kettejük vitájába. A harmadik napon aztán Milán újra írt, de akkor már nem a standard sziát, a sajnálomot, vagy a bocsit. Küldött egy pontot. Amanda persze éjszaka is a gépe előtt ült és dolgozott, így Milán azonnal látta, hogy olvasta az üzenetet. Valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag attól a nyamvadt kis ponttól Amanda megenyhült és az alábbi választ írta: "Most komolyan küldtél nekem egy pontot?" Milán pedig rögtön reagált: "Már nem tudtam mit kitalálni… Csak akartam, tudd, hogy gondolok rád."
Milán vacsora botrány rizs kolléga Roland könny szexpázsit A pont book
Attól a naptól kezdve pontot írtak, amikor megbántották egymást. Amolyan titkos jelzés volt ez kettejük között. Hogy milyen esetekre tartogatták? Például arra, amikor pontosan tudod, hogy hülye voltál, de nem mered kimondani. Amikor írni akarsz a másiknak, de tudod, hogy nem szabad. Amikor üzennél valamit, de már nincs semmi, amit mondhatnál. A pontot ráadásul csak olyannak írod, akit gyűlölsz, de csak azért, mert szeretni is tudnád. És amikor azt hiszed, most végleg lezártad, akkor ez a kis szar újra visszaránt, és megint elkezdesz remélni. Ez, és még megannyi gondolat volt belepréselve ebbe az egyetlen karakterbe. Kár, hogy többszáz ilyen pont követte még azt az egyet, amit Milán a rizses balhé után küldött. Például az, amit a lány Villány után kapott...

Amanda Káté lakásából egyenesen az irodába ment. Mint ahogy az egyik hétvégi ülésen sem, a kedd reggeli vezetői értekezleten sem fogott fel túl sok mindent. Negyvenöt percig szinte megsemmisülve ült ott és csak bámult maga elé. A nagy álmodozásból  végül Jutas ingerült hangja zökkentette ki, aki roppant kíváncsi volt arra, hogy mégis hogy áll a jövő heti megjelenés szervezése. A főnök persze sejtette, hogy a csapatépítő hétvége miatt aligha történt sok előrelépés az ügyben, de tudta, hogy ha valamivel zavarba hozhatja Amandát és visszaráncigálhatja a valóságba, akkor az csakis egy el nem végzett feladat lehet. Sikerrel járt, ugyanis a lány visszatért az értekezletre, de közölte, hogy minden sínen van a kiszállással, és már csak oda kell menni egyezteti a helyszínnel. 

Vissza - 4. rész   Tovább - 6. rész

Tessék, megadom magam! – halt el a mondat Amanda nedves ajkán, majd páraként csapódott le Milán fejében. Hogy aztán miért is lett mégis sírás a vége? Egyszerű. Milán éppúgy, mint anno a férfivécében, felmérte a helyzet komolyságát és úgy döntött, könnyebb, ha kereket old. Évekkel később, amikor Amanda nekiszegezte a kérdést, hogy mégis miért nem szexeltek akkor éjjel a medencében, azt a választ kapta, hogy; én elkezdtem, de te elkaptad a kezem, majd ismét hisztizni kezdtél valamin.

Milán szexpázsit zuhanyzó könny sírás fürdőszoba vágy meztelen bookA következő momentumban Amanda mezitláb rohant végig a padlószőnyegen, ami a szálloda folyosóját borította. Maga mögött vizes lábnyomokat, a szobaajtóban hatalmas víztócsát hagyott. Nem tudta, hogy a hajából az arcába folyó cseppek, a feltörni készülő könnyek, vagy az elképesztő bormennyiség miatt nem talál bele a rohadt kulcslyukba. Mikor végre berontott, becsapta az ajtót, ledobta magáról a nedves, hideg fürdőruháját és beállt a zuhany alá. Remélte, hogy elég hangosan ömlik majd a víz, és a többiek is elég távol lesznek ahhoz, hogy ne hallják, amint torka szakadtából üvölt a vízsugárba. Leguggolt, remegett és hagyta, hogy a forró zuhatag keményen üsse a hátát. Pár percet töltött el így, de ez a kis idő elég volt arra, hogy legalább néhány Milánnal kapcsolatos rossz élmény távozzon a szervezetéből. Kisírta magából a legtöbb kételyt és kétséget, miszerint soha nem lesz elég egy olyan pasinak, mint Milán. Hogy soha nem ér majd fel az exéhez, Szerénához, és hogy akármennyire is szeretné az ellenkezőjét hinni, be kell látnia, hogy Milán puszta kedvtelésből szopatja nagyjából egy éve. Azért, mert megteheti.

Milán szexpázsit zuhanyzó könny sírás fürdőszoba vágy meztelen bookFeltápászkodott, magára csavart egy keményre mosott szállodai törölközőt, és belenézett a tükörbe. Megint az a lány bámult rá, aki akkor, nyáron, a férfimosdó előterében az ütéstől izzó orcáját fájlalta. A mostani pofon azonban nem az arcán, annál valahol sokkal mélyebben csattant. Próbálta kibogozni a Milánnal való közelharcban összekócolódott haját, valamint a törölköző sarkával igyekezett letörölni a szeme alá ázott sminket. Ekkor látta meg maga mögött a tükörben őt.

Mivel nem zárta be az ajtót, Milánnak nem volt nehéz dolga. Utánajött, és csendben beslisszolt a hotelszobába. Hogy mióta állt ott szótlanul, sosem derült ki. Amanda hátrafordult, és anélkül, hogy egy szót is szólt volna, némán nézte a hatalmas, vizes testet. A mosdónak támaszkodott. Hátrált volna, de már nem volt hova. Milán, akin mindösszesen egy úszónadrág volt, lassan indult a törölközőben ácsorgó lány felé. Az a pár lépés, amit megtett, a parányi fürdőszobában mérföldeknek tűnt. Amanda csak addig akarta visszatartani a sírást, ameddig odaér hozzá. Elképzelte, ahogy átölei, a mellkasára szorítja az arcát, és úgy bőg majd, mert akkor legalább Milán nem szemből látja. Ahogy a bőr bőrhöz ért, kitörtek belőle a dühös érzésekkel teli könnyek. Halkan szipogott. Milán átölelte, erősen magához vonta, másik kezével pedig az arcát kereste a haja alatt.

– Remélem tudod, hogy ezt csakis magadnak köszönheted – törte meg végül a csendet, de a lány képtelen volt erre a kijelentésre értelmes választ adni.

– Sosem ígértem semmit – zárta rövidre a témát, majd még egy percig a kezében tartotta megsemmisült kolléganőjét. Amanda kihámozta magát a kínzó közelségből, és szó nélkül otthagyta. Felvett egy bugyit és egy pólót, majd befeküdt az ágyába. Még hallotta, ahogy újraindul a vízsugár, de azt gondolta, Milan nyilván egyedül is kitalál majd. Az alkohol és a sok sírás okozta fejfájástól hamar elaludt. Azt álmodta, hogy életének megrontója vesz egy forró fürdőt és befekszik mellé az ágyba. Hogy nem megy el, hanem vele marad reggelig. Vagy még tovább...
Milán szexpázsit zuhanyzó könny sírás fürdőszoba vágy meztelen bookNégy és fél órával később egy telefon zaja ébresztette őket, jelezvén, hogy reggeli, kilenckor pedig meeting van. Amanda leszedte magáról Milán bal kezét, majd tompa fejfájása kíséretében kiment pisilni. Egy ideig keltegette, de mivel nem mozdult, úgy döntött, egyedül megy le az étkezőbe. Így talán nem is tűnik majd fel senkinek, hogy Milán nem a saját szobájában töltötte az éjszakát.

Amanda nagyjából fél liter narancslével küzdött le egy fejfájás-csillapítót, majd hozzálátott egy mesteri brióshoz. Milán negyed órával később érkezett, és épp a mellette lévő széken foglalt helyet. Átható pillantásai apró tűhegyként szurkálták a lány testét, aki képtelen volt eldönteni, hogy a közelsége, a tekintetete, vagy éppen az isteni illata a zavaróbb.

Mi tartott ilyen sokáig? - vetette oda végül, amikor látta, hogy senki sem figyel rájuk.

- Nem találtam a vízes nadrágom. Nem emlékeztem, hová dobtam le zuhanyzáskor. Végül az erkélyen találtam meg, ugyanis kiteregettem... Ezután még beszélt valamit arról, hogyan ment át a saját szobájába és öltözött fel, de Amanda ebből már semmit sem hallott. A torkában az elbizonytalanodott pékárú egy pillanatra elakadt, majd megindult felfelé. Valahogy aztán sikerült lenyelni a falatot, de természetesen már teljesen más szájízzel, mint mielőtt még kiderült volna, hogy Milán valójában anyaszült meztelenül aludt mellette. És nem csak álmában, hanem a valóságban is. Az idegsokktól persze semmit sem fogott fel a kötelező, délelőtti brainstormingból...
Milán szexpázsit zuhanyzó könny sírás fürdőszoba vágy meztelen book

Vissza - 1. rész   Tovább - 3. rész

Most kezdem, irány ez első rész! 

Céges stratégiai és csapatépítő hétvégére érkeztek Villányba ők tízen. Egy random verbuválódott csapat, munkatársak, kollégákból váló barátok, de részint idegenek, és persze ő. Milán. Egy jól felszerelt panzióban szálltak meg, ahol a jó felszereltségen az ember lánya a medencét, a szaunát és a bárt érti. Utóbbira nem mintha szükség lett volna, hiszen sikerült elegendő mennyiségű alkoholt odavinni. A bor ráadásul adta magát.
vágy vágyakozás fojtogatás medence könny csók szexpázsit Milán book

Közösségépítés címén este tíz óra felé pukkant az első szürkebarát. Robi kiváló ötlete volt, hogy az estét ne is a konferenciateremben, hanem a tetőtéri medencében töltsék. Amanda azon döntését, miszerint bemásszon-e a vízbe, avagy sem, erősen befolyásolta, hogy ő már benne volt. Milán Amanda stratégiai gyenge pontja volt. Az a kollégája, aki úgy volt ördögi, ahogy volt. Annyira volt romlott egy ültő helyében, mint más nekifutásból. A szociopata szóra az ő arcát dobta ki a Google keresője. Egy semmirekellő, hazug, őrült, csaló, kamugép. Megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, logikátlan, értelmezhetetlen, megközelíthetetlen és megmagyarázhatatlanul vonzó. Sötét, rövid haja volt mélybarna szemekkel. Állandó borosta ölelte vadító mosolyát. Izmos és erős testalkatával egyszerre volt bántó és védelmező. Annyira rossz volt, hogy jó volt ránézni. Egy erőszakos roncs, akit muszáj volt akarni. Amanda is magában akarta tudni már hosszú-hosszú ideje... 

Nagyjából fél évvel a medencés éjszaka előtt ők ketten már váltottak egy elkapkodott csókot egy férfi vécében, de az már akkor is egy országos félreértés kezdete volt. Milán akkor éppen felpofozta Amandát, aki ezután némán rohant be abba a bizonyos mosdóba. Kezébe temetett arcán ömlöttek lefelé a könnyek. Milán utána ment, maga felé fordította és a lány minden igyekezete ellenére mélyen a szemébe nézett. Ott, akkor semmit sem kellett mondani. Nem is lehetett volna és ezt Milán is pontosan tudta. A kisírt szemekből düh, a csábító tekintetből kétely áradt, így bámulták egymást pár másodpercig. Milán ekkor lökte be Amandát a Férfi feliratú ajtón, becsapta maguk mögött és nekilökte a lányt a falnak.
vágy vágyakozás fojtogatás medence könny csók szexpázsit Milán book
Amanda tehetetlen volt és ezt veszettül élvezte. Két kezét a teste mellé engedte. Pulóvere, amit egy vadidegentől kapott a buliban, leesett az egyik válláról szabaddá téve azt. Nem törődött azzal sem, hogy teljesen szétfolyt a sminkje, és hogy a pofontól vöröslött az arca. Milán egy lépéssel közelebb ment hozzá, de egy pillanatra sem vette le róla a szemét. A kócos hajánál fogva ragadta meg. Minden várakozással ellentétben gyengéden csókolta szájon. Olyannyira tapintatosan és lágyan csinálta, hogy Amandának elképesztő hiányérzete támadt. Kereste a benne lakozó erőt, a rá jellemző, rejtett agressziót, a rosszat és a mérget. A hatalmat, az energiát és a megsemmisülést. Ezek közül azonban egyik sem jött el. Mire épp belemelegedtek volna, a pulcsitulajdonos rontott be a mosdóba, megzavarván az idilli kis jelenetet. A srác egyenesen a piszoárhoz ment és vizelni kezdett anélkül, hogy észrevette volna őket, illetve azt, amibe belesétált. Milánnak egy másodperc tört része is elegendő volt ahhoz, hogy rájöjjön, amit csinált, azt ez a csók aligha teszi jóvá, és ami talán még fontosabb, hogy ő egyébként Szerénával jár. Amandára is kijózanítólag hatott ez a kis intermezzo, ezért úgy döntött, menekülésre fogja a dolgot.

Ez volt az első alkalom, hogy Amanda könnyes szemmel állt Milánnal szemben azt várva, hogy az őspasi végre lép valamit. A következő dráma már említett, villányi, medencés hétvége volt. A vizes Milánban persze minden megvolt, amire ott és akkor Amandának szüksége lehetett. Izmos volt, erős, kellően ittas és pusztítő, mint mindig. Csak nézte őt, és azon tépte az agyát, hogy a tarkójánál, vagy épp a borostáján lenne jobb érzés oda-vissza végighúzni a kezét, vagy inkább a mellkasán lévő szőrbe vájná bele a tenyerét. Az ugyanis szexpázsit volt a javából, és azt nagyon-nagyon szerette. Így persze vállalta a kockázatot és csak-csak bemászott a medencébe. A vízen addigra két üres borosüveg úszkált, Jutas pedig épp Regina szájába öntötte a vodkát, ami a lány két orcáján, a vállain, majd a mellén keresztül ért a vízbe. Amanda épp ezt az érzéki jelenetet bámulta, amikor hírtelen minden elsötétült előtte, a feje némán koppant a víz alatt, a cefreízű klóros víz pedig egészen az agyáig fúródott fel.
vágy vágyakozás fojtogatás medence könny csók szexpázsit Milán book
Nem kellett sokat gondolkodnia, sejtette, hogy Milán gyűrte maga alá. Amandát persze nem kellett félteni. Lábait nyomban körékulcsolta és felborította, majd pedig igyekezett a víz alatt tartani a hatalmas testet. Hosszú ideig nem bírtak egymással, így a körülöttük lévő négy ember, Regina, Jutas, Janka és Robi úgy döntöttek, hogy a szaunában folytatják eszmecseréjüket. Amanda vízben elhaló sikolyai ugyanis lehetetlenné tették a társalgást.

Amikor végre kettesben maradtak, Milán továbbra is erősen szorította a nyakát, többet azonban nem nyomta le a víz alá. Leült a medencében lévő padra, majd pedig háttal magára húzta áldozatát. Mozdulatlanul tartotta, majd a szabad kezével lerántotta a fürdőruháját a jobb melléről. Közben egy másodpercre sem engedte el a nyakát, mondván, akkor újra ellenszegül.

Tetszik, hogy keményen küzdesz ellenem akkor is, amikor tudod, hogy nincs esélyed – mondta, közben pedig a mellét masszírozta. Amanda hirtelen odakapott, de esze ágában sem volt leállítani Milán és a mellbimbója közös játékát. Megragadta a kezét, és bíztatásképp jó erősen magához szorította. A férfi arról beszélt, hogy Amanda lehetne kicsit szégyenlősebb is, elvégre mégiscsak kollégák és egy helyen dolgoznak. Ő nem sokat értelmezett a szövegelésből, kibújt a szoros ölelésből, szembefordult fogvatartójával, megigazította a melltartóját és azt mondta:

- Elegem van az örökös harcból, tessék, megadom magam!
vágy vágyakozás fojtogatás medence könny csók szexpázsit Milán book

Tovább - 2. rész